William Shakespeare életművét 1980-tól tanítottam és kutattam több magyar, illetve külföldi egyetemen. Shakespeare univerzalizmusa már egyetemista éveimben is magával ragadott, de drámáival akkor tudtam mélyebben foglalkozni, amikor már tanítani kezdtem. Eleinte Shakespeare drámainak képalkotása, különösen az “idő” , a “fortuna” kerekének drámai képi megjelenítése, s azoknak a korabeli ikonográfiával, s embléma-könyvekkel való kapcsolata ragadta meg a figyelmemet. Szegeden kutatócsoportot hoztunk létre, s munkánk eredményét az általam szerkesztett Shakespeare and the Emblem. Studies in Renaissance Iconography and Iconology (1984) című kötetben publikáltuk, amely igen jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. 1984-85-ben a londoni Warburg Intézetben Shakespeare és a reneszánsz emblémairodalom kapcsolatát kutattam. 1987-ben, tehát még rendszerváltozás előtt, megszerveztük a Magyar Shakespeare Bizottságot, amelynek eleinte titkára, 2016-2018 között elnöke voltam. 1993 tavaszán az amerikai Roanoke College diákjainak tanítottam Shakespeare-t.1988-ban Géher Istvánnal közösen jelentettük meg a Bizottság kiadványát az Új Magyar Shakespeare Tár-t, ám a Bizottság következő kiadványára 29 évet kellett várni: 2017-ben jelent meg az Almási Zsolttal és Pikli Natáliával közösen szerkesztett Élet és halál Shakespeare életművében. 400. évforduló c. kiadvány. 1993-ban jelent meg a jegyzetekkel, kommentárral ellátott kétnyelvű Hamlet kiadásom (Ikon Kiadó), amelyet középiskolások és egyetemisták egyaránt szívesen használtak. Shakespeare Bizottság rendszeresen hirdetünk előadásokat, s évi konferenciákat is szervezünk. A Shakespeare iránti érdeklődés mindig is erőteljes volt hazai és nemzetközi tudományos körökben is. Az elmúlt évtizedekben számos egykori tanítványom vagy doktoranduszom már nemzetközi elismerésnek örvendő kutató lett. Mivel szakmai érdeklődésem a 16. század egyháztörténetére és teológiájára is kiterjedt, Shakespeare és a korabeli teológia összefüggése foglalkoztat, amely az elmúlt évtizedben felbukkant a nemzetközi Shakespeare kutatásban is.
A KRE-n végzett kutatásaink eredménye a Magyar Shakespeare Olvasó:
A Károli Gáspár Református Egyetem honlapján található ez a kétnyelvű digitális Shakespeare könyvtár. A cél, hogy párhuzamosan kereshessük az angol szöveget a magyar forditasokkal. Fent kell rákattintani a művekre; angolul és magyarul is azonnal rákereshetünk az egyes felvonásokra, jelenetekre és sorokra, sőt egyes kulcsszavakat is kereshetünk. Jogdij miatt csak a régi magyar szövegek szerepelnek itt, azok, amelyek az OSZK digitális könyvtárában elérhetőek. Könnyű kezelni, ha egy applikációon van az összes szöveg. Az adatbázis konkordanciaként is működik: ha a „keresés” -nél bármelyik angol vagy magyar szót beütjük, azonnal megkapjuk, hogy hol és hányszor fordul elő az a szó a Shakespeare művekben, illetve a fordításokban.
Shakespeare adaptációk
Ajánljuk figyelmükbe a 2019 végén elkészült: „Magyar Shakespeare Olvasó” című linket: https://shakespeare.kre.hu/
Is There More Truth in Shakespeare than in the Bible
(Patrick Martin and John Finnis TLS in Phoenix and the Turtle) Clare Asquith Shakespeare’s Dark Matter Notr Dame (No 4.)
(author of Shadow-Play 2105) John Pearce Will the Real Shakespeare Stand Up? Shak and Cath Notre D (No1) a convert to from National Front Catholicism (after his anti-Catholicism) influenced by Chesterton
Clare Asquith As You Like it and the Elisabethan Catholic Dilemma (poersmouth 2011)
“Emberi es isteni maszkajatek: Shakespeare es Luther”
http://emmanuel.hu/hangtaar/kamra/fabinyi_tibor_isten_az_ordog_maszkjaban.mp3
KÖNYVEK
Shakespeare and the Emblem. Studies in Renaissance Iconology and Iconography. Szerk. Fabiny Tibor, Szeged, JATE, 1984.
Reneszánsz szimbolizmus. Ikonográfia, Emblematika, Shakespeare. Ikonológia és Műértelmezés 2. Szerk. Fabiny Tibor, Pál József, Szőnyi György Endre, Szeged, JATEPress, 1998 (1. kiadás 1988).
Új Magyar Shakespeare Tár. Szerk. Fabiny Tibor és Géher István, Budapest, Modern Filológiai Társaság, 1988.
William Shakespeare Hamlet. Kétnyelvű Kiadás. Bilingual Edition. Szerk. Fabiny Tibor. Budapest, Ikon Kiadó, 1993.
Az élet és a halál kérdése Shakespeare életművében. Szerk. Almási Zsolt, Fabiny Tibor és Pikli Natália, Budapest, Reciti, 2016. (elektronikusan is)
KÖNYVFEJEZETEK
„Számszimbolika a Lóvátett lovagokban?” In: Új Magyar Shakespeare Tár, Vol. I./1988/, 85–100.
„A »posztkritika« esélyei. »Kritika« vagy »értelmezés« a Shakespeare-művek egyetemi oktatásában?” In: Studia Poetica, Bernáth Árpád (ed.), JATEPress, 1990, Szeged, 251–262.
„Előszó” Shakespeare: Szonettek Talentum diákkönyvtár, Akkord kiadó, 1997, Budapest, 5–10.
„A Szeget szeggel és a keresztény értelmezések”, in: Útjaidon. Ünnepi kötet Jelenits István 70. születésnapjára, Magyar Piarista Rendtartomány – Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK – Új Ember Kiadó, Bazsányi Sándor (ed.), 2002, Budapest, 353–355.
„Theodráma és maszkabál. Luther és Shakespeare” in: Pilki Natália (ed.), kinek teszel milyen hite who to believe expecting what. Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára, ELTE Papers in English Studies Anglisztika Tanszék Angol–Amerikai Intézet, Budapest, 2010, ELTE BTK, 125–135.
„A »halálos« testvérgyűlölettől a »halálos« testvérszeretetig”, in: Orosz Gábor Viktor (szerk.), Hol van a Testvéred? Tanulmányok a társadalmi nemekről és a testvérszeretetről, Budapest, 2011, Luther Kiadó, 283–204.
„Az élet és a halál kötéltánca A velencei kalmárban, in: Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália (szerk.), Élet és halál Shakespere életművében. 400 éves jubileum, Budapest, Reciti, 2017, 109–126.
“A filológia és a kritika együttes szolgálata. Ruttkay Shakespeare-kritikái a nyolcvanas években”, in: Dávidházi Péter – Komáromi Zsolt (szerk.), Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal. Egy rejtőzködő életmű újraolvasása, Budapest, 2015, Reciti, pp. 81–90.
Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi teológus, in: Fabiny Tibor (szerk.), A lutheri reformáció 500 éves öröksége, Budapest, 2018, Luther Kiadó, 93–121.
“Ripeness is All The Wheel of Time as a System of Imagery in Shakespeare’s Dramas”, in: Papers in English and American Studies”, vol. II. Szeged, 1982, 153–93.
“Literature and Emblems New Aspects in Shakespeare Studies”, in: Shakespeare and the Emblem, Szeged, 1984, 7–55.
“Theatrum Mundi and the Ages of Man”, in: Shakespeare and the Emblem, 1984, 273–336.
“The Eye’ as a Metaphor in Shakespearean Tragedy” Celebrating Comparativism. Papers offered for György M. Vajda and István Fried, edited by Katalin Kürtösi and József Pál, Szeged, 1994, JATEPress, 461–78.
“Literature: A New paradigm of Biblical Interpretation?” In: Tibor Fabiny (ed.) The Bible in Literature and Literature in the Bible, Budapest, 1999, Centre for Hermeneutical Research, 11–29.
“Les histories tragiques” (co-author with Jenő U. Németh), in: L’Époque de la Renaissance (1400–1600) A Comparative History of Literatures in European Languages. Tome Iv: Crises et Essors Nouveaux (1560–1610 ) Directeurs: Tibor Klaniczay, Eva Kuschner, Paul Chavy John Benjamins Publishing Company, 2000, Amsterdam/Philadelphia, 579–595.
“Reformation Apocalypse and Shakespearean Tragedy”, in:Tibor Fabiny (ed.) ’What, Then, Is Time? Responses in English and American Literature, Pázmány Papers in English and American Studies Vol 1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001, Piliscsaba, 110–124.
“Brothers as Doubles. Birthright and rivalry a ‘brothers’ in Genesis and Shakespeare, in: Ittzés Gábor – Kiséry András (szerk.), Míves semmiségek. Elaborate trifles. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80.születésnapjára. Studies for Kálmán G.Ruttkay on his 80th birthday, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2002, Piliscsaba, pp. 35–47.
“King Lear’s Signifiance in The New Hungarian Political Context. 1989-1995”, in: Hoger Klein – Péter Dávidházi (eds.): Shakespeare and Hungary. A Publication of the Shakespeare Yearbook. Volume 7. The Edwin Mellen Press, 2002, Lewiston/Queenston/Lampeter, 191–206.
“The Ear as a Metaphor – Aural Imagery in Shakespeare’s Great Tragedies and Its Relations to Music and Time in Cymbeline and Pericles”, in: Hungarian Journal of English and American Studies, 2005, Vol. 11, No. 1. pp. 189–202.
“Hamlet, Student of Wittenberg. Shakespeare’s Hamlet and Luther’s Theology”, in: Correspondances – Kapcsolatok. Hommage à Martonyi Éva, Ádám Anikó, Bors Edit, Szávai Dorottya (szerk.), Piliscsaba, 2006, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 89–101.
“Trends in American Luther Research. Parallel Between Luther’s Theology and Shakespeare’s Hamlet”, in, Krisztina Dietz (ed.) My Fulbright Experience. Academic Years 2002/2003,2003/2004, Budapest, 2006, Hungarian–American Commission for Educational Exchange, 145–157.
“Hymen’s Truth. ’Atonement from Shakespeare to Tyndale and from Tyndale to Shakespeare”, in: Kinga Földváry – Erzsébet Stróbl (eds.), Early Modern Commun(ication)ions, Cambridge Scholars Publishing, 2012, Newcastle upon Tyne, 132–151.
“The Eternal Jewel and the Common Enemy of Man. Shakespeare’s Macbeth and the Symbolism of Evil”, in: Magdaléna Bilá – Sandra Zákutoná (eds.), Language, Literature, Culture in a Changing Transatlantic World II. Literature, Methodology of English Language Teaching, Presov, 2013, Filozofická Fakulta Prešovskej Univerzity, 49–65.
“Enemy Brothers Reconciled: Shakespeare’s As You Like It”, in: Gyuris Kata – Kállay G. Katalin – Sántháné Gedeon Mária (szerk.), úgyse hiába. Emlékezések és tanulmányok a műhelylapító Géher István tiszteletére, Budapest, 2013, ELTE Eötvös József Collegium, 288–298.
“The Figure of Twynnes”. A Hamlet hendiadiszei, magyar fordításuk (Arany János, Nádasdy Ádám) és a kettőzések dramaturgiai szerepe, in: Paraizs Júlia (szerk.), Eszedbe jussak. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, Budapest, 2015, Reciti, pp. 191–218.
FOLYÓIRAT CIKKEK
„Hamlet mint a látás költészete”, in: Diakónia, 1984/1, 132–41.
„A shakespeare-i tragédia és komédia komplementaritása”, in: Látó, 1994/3, 97–105.
„Szóra bírni az írást”, in: Lelkipásztor 1994/6, 228–231.
„A szem és a fül. Látás és hallás hermeneutikai konfliktusa”, in: Pannonhalmi Szemle, II/1 (1995), 39–52.
„Macbeth és a gonosz szimbolizmusa”, in: Kellék,Kolozsvár, 1996/6, 49–66. és Protestáns Szemle, 2003/3. 139–151.
„Megvakult szülők – látó gyermekek” A „szem” mint metafora Shakespeare tragédiáiban, Credo, 1999, 76–86.
„Sámson haja előbb-utóbb mindig nőni kezd. Shakespeare és a vallás”, in: Szcenárium, II. évf. 6. szám, 2014. szeptember, 11–26.
Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi diák, in Credo, XXIII. évf., 2017/3–4, 25–45.
“Veritas Filia Temporis. The Iconography of Time and Truth in Shakespeare”, in: Acta Litteraria, 1984.Tom. 26, 61–98.
“Rota Fortunae and the Symbolism of Evil in Shakespearean Tragedy”, in: Journal of Literature and Theology, 1989, Vol. 3., No. 3. 319–330.
“The ‘Strange Acts of God’: The Hermeneutics of Concealement and Revelation in Luther and Shakespeare”, in, Dialog: A Journal of Theology. 2006, Vol.45, Nr 1, Spring, 44–54.
