REFORMÁCIÓ – MARTIN LUTHER ÉS WILLIAM TYNDALE

Teológai eszmélődésem egy évtizeddel a rendszerváltozás előtt, a hetvenes évek végén kezdődött. Ekkoriban a Biblia “szép új és meglepő” világának felfedezésén túl a reformáció és a lutheri teológia mának is szóló üzenete jelentett újabb felismerést. A kommunizmus évtizedeiben legfeljebb ismeretterjesztő cikkeket lehetett olvasni Lutherről, alig volt hozzáférésünk az eredeti forrásokhoz. Ezt próbálta pótolni az 1991-ben általam is alapított Magyarországi Luther Szövetség. Egyesületi kereteink természetesen mindig szerények voltak, de alkalmi konferenciákon kívül rendszeresen jelentek meg szerkesztésemben a “Magyar Luther Füzetek és a “Magyar Luther Könyvek” című sorozatok: a “bordó” kiadványok elsődleges forrásokat, a “sárgák” szakirodalmi műveket tartalmaznak. A kiadványok létrehozáshoz szükséges infrastruktúrát is a Hermeneutikai Kutatóközpont biztosította. Luthert olvasva tisztult a teológiai látásom is: leginkább Luthernek a “kereszt teológiája” (theologia crucis) hatott rám, az a radikális teológia, amely mindenkit a kereszt teológusává képes tenni függetlenül bármely tudományos fokozattól. A sok antropocentrikus, szekuláris teológia után ez számomra paradigmaváltást, s egyben előremutatást is jelentett: a klasszikus, teocentrikus teológiához való visszatérést. Shakespeare kutatóként is megpróbáltam a lutheri radikális teológiát egy radikális dramaturgiával összekapcsolni, különösen is Hamlet, a wittenbergi diák esetében. A reformáció 500. évfordulójára készülve a Magyarországi Evangélikus Egyház létrehozta a Reformációi Emlékbizottságot, s ennek köszönhetően tudományos apparátusban sorban jelenhettek meg Luther Válogatott Művei Csepregi Zoltán szerkesztésében; én a sorozatszerkesztők egyike vagyok. E nagyszabású vállalkozás azonban nem tette fölöslegessé a Luther Szövetség korábbi kiadványait, illetve azok folytatását.

Lutherről már a 90-es években kezdtem publikálni, William Tyndale (1494-1536) életműve, bibliafordítói és bibliamagyarázó munkával 2002 után kezdtem foglalkozni. Enyhe túlzással úgy is lehet fogalmazni, hogy Tyndale volt “az angol Luther”, hiszen Luther számos írását fordította angolra, s a Biblia egyes könyveihez írt előszói is gyakran megegyeznek Luther mondataival. Tyndale a fiatal munkatársával John Frith-szel (1503-1533) az angol reformáció első nemzedékéhez tartoztak; ők száműzetésben kényszerültek az angol egyház reformációjáért munkálkodni. Ám mögöttük nem voltak patrónus fejedelmek, ők egyedül az igaznak vélt ügyért éltek és végül mártírként haltak meg a máglyán. Tyndale a bibliafordításával a korai modern angol nyelv megteremtője lett, s mivel fordításának mintegy nyolcvan százalékát átvetette az angol kultúrát egészen a huszadik század elejéig meghatározó King James Bible (1611), elmondható, hogy hatása talán még Shakespeare hatásánál is erősebb volt. Tyndale és Luther munkái kincsesbányát jelentenek a hermeneutika iránt érdeklődők számára. Több sikeres OTKA pályázatnak köszönhetően írtam Tyndale és Morus Tamás hitvitájáról, ami az egyház és a Biblia elsődlegességének kérdéséről szólt. John Frith és Morus Tamás az úrvacsora-vitája igen fontos hermeneutikai kérdéseket hozott elő.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és Károli Gáspár Református Egyetemen számos hallgatóm készítette szakdolgozatát William Tyndale munkásságáról. Lehetőségeim szerint részt veszek a William Tyndale független írásainak kritikai kiadását előkészítő nemzetközi kutatócsoport munkájában.

KÖNYVEK

Szótörténések. Hermeneutikai, teológiai és irodalomtudományi tanulmányok, (Word Events. Hermeneutical, Theological and Literary Studies) Budapest, 2009, Luther Kiadó, 2009. 406 old.

KÖNYVFEJEZETEK

„A rejtőzködő és a kinyilatkoztató Isten”, in: Hitünk titkai. Teológia – Luther nyomán – mindenkinek, Budapest, 2005, Belmissziói Baráti Egyesület, 7–28.

„Utószó. Ki (volt) Gerhard O. Forde? Ki a kereszt teológusa?” In: Gerhard O. Forde, Ki a kereszt teológusa? Gondolatok a Heidelbergi Disputációról, Budapest, 2005, Magyarországi Luther Szövetség, 115–125.

„Lelki Izsák Ábrahám kútjánál” in: Benyik György (szerk.), Mózes törvénye – Krisztus törvénye. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2007, JATEPress, 83–96.

„Az amerikai Luther-kutatás” in: Béres Tamás – Kodácsy-Simon Eszter (szerk.), Krisztusra tekintve hittel és reménnyel. Ünnepi kötet Reuss András 70. születésnapjára, Budapest, 2008, Luther Kiadó, 188–197.

„A reneszánsz Bibliája és a Biblia reneszánsza”, in: Kultúrán innen és túl. Within and Without Culture. Írások Rozsnyai Bálint tiszteletére, Szeged, 2009, JATEPress, 111–124.

„Ecclesia crucis, ecclesia abscondita – Luther az egyházról”, in: Megújulás és megmaradás. Fabiny Tibor emlékkönyv, Korányi András (szerk.), Budapest, 2009, Luther Kiadó, 21–30.

„Theodráma és maszkabál. Luther és Shakespeare” in: Pilki Natália (ed.), kinek teszel milyen hite who to believe expecting what. Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára, ELTE Papers in English Studies Anglisztika Tanszék Angol–Amerikai Intézet, Budapest, 2010, ELTE BTK, 125–135.

„Az ’Atonement’ fogalma William Tyndale 1526-os angol bibliafordításában és irataiban, s ezek mai theológiai hatása, in: Hubai Péter – Majsai Tamás (eds.), A te könyvedbe mind ezek béirattattak. Szümposzion a Bibliáról 2009, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Theológus és Lelkész Szak, 2010, Budapest, 51–65.

„A »katolikus Luther«”, in: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.), Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből 1450 – 1650, Budapest, 2013, L’Harmattan, pp. 37–59.

A drámai kezdetek – Anglikanizmus a 16. században, in: Fabiny Tibor – Faludy Alexander (szerk.), Az anglikán kereszténység évszázadai. A történelmi és a teológiai arculat változásai a 16. századtól a 21. századig, Budapest, 2014, Luther Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, pp. 13–36.

Az 51. zsoltár hatástörténete, és annak egy mai aktualitásáról, in: Hubai Péter (szerk.), Bűn-vallás és kegyelem, Budapest, 2014, Wesley János Lelkészképző Főiskola, pp. 74–103.

Mártírium mint szó és tett William Tyndale életében és halálában, in: Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály, Száraz Orsolya szerk., Mártírium és emlékezet. Protestáns és katolikus narratívák a 15–19. században, Debrecen, 2015, Debreceni Egyetemi Kiadó, /Loci Memoriae Hungaricae, 3./, pp. 15–29.

Literálisan vagy figuratívan? Morus Tamás és John Frith úrvacsora-vitájának (1532–1533) hermeneutikai alapjai, in: Zsengellér József, Kodácsy Tamás, Ablonczy Tamás (szerk.), Felelet a Mondolatra. Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 137–156.

Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi teológus, in: Fabiny Tibor (szerk.), A lutheri reformáció 500 éves öröksége, Budapest, 2018, Luther Kiadó, 93–121.

“Reformation Apocalypse and Shakespearean Tragedy”, in:Tibor Fabiny (ed.) ’What, Then, Is Time? Responses in English and American Literature, Pázmány Papers in English and American Studies Vol 1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001, Piliscsaba, 110–124.

“’This Day is Health Come Unto This House’. When ‘Health’ Disappears in Favour of ‘Salvation’ in William Tyndale’s Two Translations of the New Testament (1526 and 1534), in: Kathleen E. Dubs (ed.) What does it mean? Pázmány Papers in English and American Studies Volume 3. Pázmány Péter Catholic University, Piliscsaba, 2003–2004, 116–38.

“Scripture and /or the Church in the Debate of Sir Thomas More and William Tyndale”, in: Látó szívvel, Magyar Piarista Rendtartomány, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola – Vigilia Kiadó, 2006, Budapest, 382–408.

“Hamlet, Student of Wittenberg. Shakespeare’s Hamlet and Luther’s Theology”, in: Correspondances – Kapcsolatok. Hommage à Martonyi Éva, Ádám Anikó, Bors Edit, Szávai Dorottya (szerk.), Piliscsaba, 2006, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 89–101.

“Trends in American Luther Research. Parallel Between Luther’s Theology and Shakespeare’s Hamlet”, in, Krisztina Dietz (ed.) My Fulbright Experience. Academic Years 2002/2003,2003/2004, Budapest, 2006, Hungarian–American Commission for Educational Exchange, 145–157.

“Church Paradigm versus Scripture Paradigm in the Debate of Sir Thomas More and William Tyndale”, in: Andreas Höfele, Stephan Laqué, Enno Ruge, Gabriela Schmidt (eds.): Representing Religious Pluralization in Early Modern Europe (Pluralisierung & Autorität). Münster, 2007, Lit-Verlag, pp. 15–43.

“‘an overt, incestuous lecher, a plain agent of the devil’ Thomas More’s Daemonizing of Luther in A Dialogue Concerning Heresies”, in: Költők, kémek, detektívek, pirítós és fordítások – Írások Novák György tiszteletére. Poets, spies, detectives, pieces of toast, and translations: Essays in honor of György Novák, Szeged, 2012, JATEPress, 69–78.

“God’s Court Jester on the masks of God: A Theatrical Metaphor in Luther’s Exegesis”, in: Holger Roggelin – Scott Gustafson (eds.), Lutheranism. Legacy and Future, West Conshohocken, 2012, Infinity Publishing, 103–114.

“Hymen’s Truth. ’Atonement from Shakespeare to Tyndale and from Tyndale to Shakespeare”, in: Kinga Földváry – Erzsébet Stróbl (eds.), Early Modern Commun(ication)ions, Cambridge Scholars Publishing, 2012, Newcastle upon Tyne, 132–151.

“’Stirring’ – A Verbal parallel in the 14th Century The Cloud of Unknowing and in the Writings of the 16th Reformer and Bible-Translator William Tyndale”, in: Franz Karl Wöhrer – John S. Bak (eds.), British Literature and Spirituality. Theoretical Approaches and Transdisciplinary Readings, Münster, 2013, Lit-Verlag, 31–49.

„Károli’s (King) James Bible (Conference). A Preface to the Papers, in: Tibor Fabiny and Sára Tóth (eds), The King James Bible 1611 – 2011, Prehistory and Afterlife, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 7–10.

The Metaphorical World of the Sacred Word in the Prefaces of the English Bible. Translations from Tyndale to the King James Bible, in: Tibor Fabiny and Sára Tóth (eds), The King James Bible 1611 – 2011, Prehistory and Afterlife, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 29 – 49.

FOLYÓIRATCIKKEK

„Ki a teológus? Korreferátum Nagybocskai Vilmos »A heidelbergi disputáció« ökumenikus jelentősége” című előadásához, Lelkipásztor, 1999/6. 204–208.

„A reformáció aktualitása”, Keresztyén Igazság, Új folyam 45, 2000, tavasz, 22–32.

„Luther szentségkritikája és szentségtana”, Mérleg, 38. évf. 2002/1. 85–99.

„Luther az elrejtett egyházról”, Lelkipásztor, 2005/8–9, 306–309.

„Küzdelem a lutheri teológia érvényesüléséért az elmúlt másfél évtizedben (OLBK, Luther Szövetség, EBBE), in: Koinonia, 2005, karácsony, 58–62.

„Luther krisztocentrikus bibliaértelmezése”, in: Keresztyén Igazság, Új folyam 77. szám, 2008, tavasz, 6–16.

„Hogyan segít Luther a gyakorlati biblia­olvasásban?” In: Keresztyén Igazság, Új folyam. 85. szám, 2010, tavasz, 5–12.

William Tyndale bibliafordításainak (1525, 1526, 1530, 1534) terminológiai kérdései”, in: Magyar Terminológia 4 (1), 36–59.

„Teológiai reflexiók az úrvacsoráról Luther írásai alapján”, Lelkipásztor, 2011/12, 449–454.

„Az első angol protestáns mártír. John Frith (1503–1533) élete és munkássága”, Sola Scriptura 41. szám, 2011/4, 11–21.

„Luther az 51. zsoltárról”, in: Keresztyén Igazság, Új folyam 95. szám, 2012/ 3, 20–33.

„Uralkodónak szánt tükör. Luther Magnificat-kommentárja”, in: Credo, XVIII. évf. 2012/3–4, 26–33.

John Frith (1503–1533) vitája és mártíromsága, in: Studia Litteraria, LI. évf., 2012/3–4, 55–83.

„Az anglikanizmus öt évszázada. I. Az anglikanizmus kezdetei: a 16. század, in: Lelkipásztor, 89. évf. 2014/4, 122–130.

„William Tyndale, az angol Luther élete és mártíriuma, in: Keresztyén Igazság, Új folyam 103. szám, 2014/3, 21–40.

Luther igehirdetései, in Keresztyén Igazság, Új folyam 111. szám, 2016/3, 5–17.

Az igehirdető Luther, in Lelkipásztor, 91. évf., 2016/7, 242–249.

Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi diák, in Credo, XXIII. évf., 2017/3–4, 25–45.

Hercules Germanicus, in Credo, 2017, 3–4, 133–138.

“The ‘Strange Acts of God’: The Hermeneutics of Concealement and Revelation in Luther and Shakespeare”, in, Dialog: A Journal of Theology. 2006, Vol.45, Nr 1, Spring, 44–54.

 “Scripture versus Church in the Debate of More and Tyndale”, in: Thomas More Studies, 2008/3, pp. 9–11.