I have taught the oeuvre of Shakespeare William at various universities both in Hungary and abroad. I became fascinated with Shakespeare’s universalism already as a university student but I got scholarly steeped in his works when I began to teach his plays. First, my attention was drawn to Shakespeare’s imagery, especially to the dramatic images of time and fortune and how they could be related to contemporary iconography and emblem books. At the University of Szeged our new research team launched a project upon this approach and it resulted in the book I edited under the title Shakespeare and the Emblem. Studies in Renaissance Iconography and Iconology in 1984. This volume received international recognition in prestigious journals. In the academic year 1984-1985 I researched the connection between Shakespeare’s imagery and contemporary emblem books. In 1987, three years before the political changes we organized the Hungarian Shakespeare Committee and I became its first secretary. I was serving as its President between 2016 and 2018. I taught Shakespeare to American students while I was a visiting professor at Roanoke College, Virginia in 1993. With Géher István, we published Új Magyar ShakespeareTár (Hungarian Studies in Shakespeare) in 1988. A sequel to this collection of essays was published only 29 years later Élet és halál Shakespeare életművében. 400. évforduló (Life and Death in Shakespeare’s works. 400^th anniversary) co-edited by Zsolt Almási, Natália Pikli and myself. My own edition of a bilingual Hamlet published by Ikon in 1993, has been on demand not only in secondary schools but among university students as well. The Shakespeare Committee continues organizing public lectures and annual conferences. In the past decades several of my MA or PhD students have become internationally known Shakespeare scholars. Because my scholarly interest has grown to include 16^th century church history and theology I am now working on the topic of Shakespeare and religion, a trend that has recently emerged in mainstream scholarship as well.

I recommend you our recent link: “Hungarian Shakespeare Reader” https://shakespeare.kre.hu/

Is There More Truth in Shakespeare than in the Bible

BOOKS

Shakespeare and the Emblem. Studies in Renaissance Iconology and Iconography. Szerk. Fabiny Tibor, Szeged, JATE, 1984.

Reneszánsz szimbolizmus. Ikonográfia, Emblematika, Shakespeare. Ikonológia és Műértelmezés 2. Szerk. Fabiny Tibor, Pál József, Szőnyi György Endre, Szeged, JATEPress, 1998 (1. kiadás 1988).

Új Magyar Shakespeare Tár. Szerk. Fabiny Tibor és Géher István, Budapest, Modern Filológiai Társaság, 1988.

William Shakespeare Hamlet. Kétnyelvű Kiadás. Bilingual Edition. Szerk. Fabiny Tibor. Budapest, Ikon Kiadó, 1993.

Az élet és a halál kérdése Shakespeare életművében. Szerk. Almási Zsolt, Fabiny Tibor és Pikli Natália, Budapest, Reciti, 2016. (elektronikusan is)

CHAPTERS IN BOOKS

„Számszimbolika a Lóvátett lovagokban?” In: Új Magyar Shakespeare Tár, Vol. I./1988/, 85–100.

„A »posztkritika« esélyei. »Kritika« vagy »értelmezés« a Shakespeare-művek egyetemi oktatásában?” In: Studia Poetica, Bernáth Árpád (ed.), JATEPress, 1990, Szeged, 251–262.

„Előszó” Shakespeare: Szonettek Talentum diákkönyvtár, Akkord kiadó, 1997, Budapest, 5–10.

„A Szeget szeggel és a keresztény értelmezések”, in: Útjaidon. Ünnepi kötet Jelenits István 70. születésnapjára, Magyar Piarista Rendtartomány – Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK – Új Ember Kiadó, Bazsányi Sándor (ed.), 2002, Budapest, 353–355.

„Theodráma és maszkabál. Luther és Shakespeare” in: Pilki Natália (ed.), kinek teszel milyen hite who to believe expecting what. Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára, ELTE Papers in English Studies Anglisztika Tanszék Angol–Amerikai Intézet, Budapest, 2010, ELTE BTK, 125–135.

„A »halálos« testvérgyűlölettől a »halálos« testvérszeretetig”, in: Orosz Gábor Viktor (szerk.), Hol van a Testvéred? Tanulmányok a társadalmi nemekről és a testvérszeretetről, Budapest, 2011, Luther Kiadó, 283–204.

„Az élet és a halál kötéltánca A velencei kalmárban, in: Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália (szerk.), Élet és halál Shakespere életművében. 400 éves jubileum, Budapest, Reciti, 2017, 109–126.

“A filológia és a kritika együttes szolgálata. Ruttkay Shakespeare-kritikái a nyolcvanas években”, in: Dávidházi Péter – Komáromi Zsolt (szerk.), Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal. Egy rejtőzködő életmű újraolvasása, Budapest, 2015, Reciti, pp. 81–90.

Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi teológus, in: Fabiny Tibor (szerk.), A lutheri reformáció 500 éves öröksége, Budapest, 2018, Luther Kiadó, 93–121.

“Ripeness is All The Wheel of Time as a System of Imagery in Shakespeare’s Dramas”, in: Papers in English and American Studies”, vol. II. Szeged, 1982, 153–93.

“Literature and Emblems New Aspects in Shakespeare Studies”, in: Shakespeare and the Emblem, Szeged, 1984, 7–55.

“Theatrum Mundi and the Ages of Man”, in: Shakespeare and the Emblem, 1984, 273–336.

“The Eye’ as a Metaphor in Shakespearean Tragedy” Celebrating Comparativism. Papers offered for György M. Vajda and István Fried, edited by Katalin Kürtösi and József Pál, Szeged, 1994, JATEPress, 461–78.

“Literature: A New paradigm of Biblical Interpretation?” In: Tibor Fabiny (ed.) The Bible in Literature and Literature in the Bible, Budapest, 1999, Centre for Hermeneutical Research, 11–29.

“Les histories tragiques” (co-author with Jenő U. Németh), in: L’Époque de la Renaissance (1400–1600) A Comparative History of Literatures in European Languages. Tome Iv: Crises et Essors Nouveaux (1560–1610 ) Directeurs: Tibor Klaniczay, Eva Kuschner, Paul Chavy John Benjamins Publishing Company, 2000, Amsterdam/Philadelphia, 579–595.

“Reformation Apocalypse and Shakespearean Tragedy”, in:Tibor Fabiny (ed.) ’What, Then, Is Time? Responses in English and American Literature, Pázmány Papers in English and American Studies Vol 1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001, Piliscsaba, 110–124.

“Brothers as Doubles. Birthright and rivalry a ‘brothers’ in Genesis and Shakespeare, in: Ittzés Gábor – Kiséry András (szerk.), Míves semmiségek. Elaborate trifles. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80.születésnapjára. Studies for Kálmán G.Ruttkay on his 80^th birthday, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2002, Piliscsaba, pp. 35–47.

“King Lear’s Signifiance in The New Hungarian Political Context. 1989-1995”, in: Hoger Klein – Péter Dávidházi (eds.): Shakespeare and Hungary. A Publication of the Shakespeare Yearbook. Volume 7. The Edwin Mellen Press, 2002, Lewiston/Queenston/Lampeter, 191–206.

“The Ear as a Metaphor – Aural Imagery in Shakespeare’s Great Tragedies and Its Relations to Music and Time in Cymbeline and Pericles”, in: Hungarian Journal of English and American Studies, 2005, Vol. 11, No. 1. pp. 189–202.

“Hamlet, Student of Wittenberg. Shakespeare’s Hamlet and Luther’s Theology”, in: Correspondances – Kapcsolatok. Hommage à Martonyi Éva, Ádám Anikó, Bors Edit, Szávai Dorottya (szerk.), Piliscsaba, 2006, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 89–101.

“Trends in American Luther Research. Parallel Between Luther’s Theology and Shakespeare’s Hamlet”, in, Krisztina Dietz (ed.) My Fulbright Experience. Academic Years 2002/2003,2003/2004, Budapest, 2006, Hungarian–American Commission for Educational Exchange, 145–157.

“Hymen’s Truth. ’Atonement from Shakespeare to Tyndale and from Tyndale to Shakespeare”, in: Kinga Földváry – Erzsébet Stróbl (eds.), Early Modern Commun(ication)ions, Cambridge Scholars Publishing, 2012, Newcastle upon Tyne, 132–151.

“The Eternal Jewel and the Common Enemy of Man. Shakespeare’s Macbeth and the Symbolism of Evil”, in: Magdaléna Bilá – Sandra Zákutoná (eds.), Language, Literature, Culture in a Changing Transatlantic World II. Literature, Methodology of English Language Teaching, Presov, 2013, Filozofická Fakulta Prešovskej Univerzity, 49–65.

“Enemy Brothers Reconciled: Shakespeare’s As You Like It”, in: Gyuris Kata – Kállay G. Katalin – Sántháné Gedeon Mária (szerk.), úgyse hiába. Emlékezések és tanulmányok a műhelylapító Géher István tiszteletére, Budapest, 2013, ELTE Eötvös József Collegium, 288–298.

“The Figure of Twynnes”. A Hamlet hendiadiszei, magyar fordításuk (Arany János, Nádasdy Ádám) és a kettőzések dramaturgiai szerepe, in: Paraizs Júlia (szerk.), Eszedbe jussak. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, Budapest, 2015, Reciti, pp. 191–218.

ARTICLES IN JOURNALS

„Hamlet mint a látás költészete”, in: Diakónia, 1984/1, 132–41.

„A shakespeare-i tragédia és komédia komplementaritása”, in: Látó, 1994/3, 97–105.

„Szóra bírni az írást”, in: Lelkipásztor 1994/6, 228–231.

„A szem és a fül. Látás és hallás hermeneutikai konfliktusa”, in: Pannonhalmi Szemle, II/1 (1995), 39–52.

„Macbeth és a gonosz szimbolizmusa”, in: Kellék,Kolozsvár, 1996/6, 49–66. és Protestáns Szemle, 2003/3. 139–151.

„Megvakult szülők – látó gyermekek” A „szem” mint metafora Shakespeare tragédiáiban, Credo, 1999, 76–86.

„Sámson haja előbb-utóbb mindig nőni kezd. Shakespeare és a vallás”, in: Szcenárium, II. évf. 6. szám, 2014. szeptember, 11–26.

Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi diák, in Credo, XXIII. évf., 2017/3–4, 25–45.

“Veritas Filia Temporis. The Iconography of Time and Truth in Shakespeare”, in: Acta Litteraria, 1984.Tom. 26, 61–98.

“Rota Fortunae and the Symbolism of Evil in Shakespearean Tragedy”, in: Journal of Literature and Theology, 1989, Vol. 3., No. 3. 319–330.

“The ‘Strange Acts of God’: The Hermeneutics of Concealement and Revelation in Luther and Shakespeare”, in, Dialog: A Journal of Theology. 2006, Vol.45, Nr 1, Spring, 44–54.