BIBLE, HERMENEUTICS AND THEOLOGY

I am a scholar and a university professor. The source of my personal faith, as well as of my professional life, is the Christian Bible, which I study every morning following the reading traditions of the Lutheran Losung and the Calvinist Hungarian Bible Reading Guide. One of the recent projects of our Center for Hermeneutical Research is the United Bible Reader (EBI for its Hungarian acronym), which aims at creating a digital application  to unite the daily reading practices  of various Christian denominations, as well as that of Jewish believers. This would foster dialogues between the various denominations.

I began to be involved in the study of Hermeneutics while teaching at the University of Szeged. In 1987, I edited and published The Theory of Hermeneutics, a two-volume reader containing texts in general hermeneutics of mainly French and English speaking authors.  Within the same “Iconography and Interpretation” series, I published a reader of  Typological Symbolism.  Typology (or figuralism) is concerned with the interrelation of biblical texts; this is simultaneously a rhetorical figure, a mode of thinking, and a principle of intertextuality. The fresh study of this old exegetical method struck some new chords in literary, as well as in biblical studies both in Hungary and abroad. In 1992, I submitted and received my  CSc/PhD from the Hungarian Academy of Sciences.

Since then, my hermeneutical concerns have focussed mainly on the Bible and my approach has been ultimately theological. In my first book,  The Lion and the Lamb. Figuralism and Fulfilment in the Bible, Art and Literature published by Macmillan and St Martin’s Press in 1992, I included iconography as well as literature in the discussion of biblical prefiguration. The second and enlarged edition by Wipf and Stock has the title Figura and Fulfillment. Typology in the Bible, Art and Literature. The Hungarian translation  soon followed with four new chapters under the title Az eljövendő árnyékai (The Shadows of the Future). Both enlarged versions were published in 2016. What I pursue is neither Old nor New Testament Hermeneutics per se, nor even Biblical Hermeneutics, but rather  Theological Hermeneutics, which I earlier called Christian Hermeneutics.

I am the Director of the Center for Hermeneutics Research of the Faculty of Arts at the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary.  In 1993, the Center was established as a Foundation for Hermeneutical Research by different universities with scholars from various denominations (Catholic, Lutheran, Reformed, Baptist). Over the past twenty-five years, the Center has sponsored various conferences and publications. Our best known series is the blue-covered Hermeneutikai Füzetek (Hermeneutical Booklets) with 37 issues published so far. This series contains studies about special issues related to the interpretation of the Bible.   The issues with a green cover contain primary texts of the Christian hermeneutical tradition. It was seen as a major breakthrough in Hungarian scholarship when we published the Hungarian translation of the first hermeneutical treatise in the Latin West, the Liber Regularum by Tyconius, a Donatist contemporary of St Augustine.

I was pleased to learn that a recent trend in American and British hermeneutics called Theological Interpretation of Scripture (TIS) is, in fact, very similar to my own concerns.  Major representatives of this group also read Scripture with a theological interest, reclaiming it from the exclusiveness of academic historical study and emphasize the significance of figural and Christological reading, or, “reading backwards” (Richard Hays).  This reading is achieved with an attentive ear to the polyphonic  interpretative tradition of the church, such as patristics, reformation, pietism, orthodoxy, modernism and postmodernism.

 As a Lutheran, I can learn from the  Eastern Orthodox and Roman Catholic traditions of interpretation, from the clear and distinct logic of Calvinist hermeneutics, from the life-oriented approaches of the evangelicals. However, I disavow the attitude of fundamentalism, as well as biases that quickly label all biblical approaches as fundamentalist. For me, the narrow hermeneutical path  is between literalism and liberalism (see George Hunsinger’s “Beyond Literalism and Expressionism” published since in Hungarian as Nr. 29 in the series Hermeneutikai Füzetek.)

I have developed a course Hermeneutics and Theological Hermeneutics  for students of theology, which I have been teaching at the Evangelical Lutheran University since 2004 and at the Faculty of Theology of the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary since the 2010.

BOOKS

Szóra bírni az írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében.  Hermeneutikai Füzetek 3. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994.

A keresztény hermeneutika kérdései és története, Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998.

Szótörténések. Hermeneutikai, teológiai és irodalomtudományi tanulmányok, (Word Events. Hermeneutical, Theological and Literary Studies) Budapest, 2009, Luther Kiadó, 2009.

Fabiny Tibor, Pecsuk Ottó, Zsengellér József (szerk.). Felebarát vagy embertárs? Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. udapest, Luther Kiadó, Kálvin Kiadó, Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány,  2014.

Szóra bírni az írást – újra. Irodalomkritikai és teológiai irányzatok a Biblia értelmezésében. Nyolc tanulmány. Hozzászólás és vita. Hermeneutikai Füzetek 33. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 2010.

Az eljövendő árnyékai. A figurális-tipológiai olvasás, ford. Tóth Sára, Ecsedy Ágnes, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 336 old.

The Lion and The Lamb. Figuralism and Fulfilment in the Bible, Art and Literature (Az oroszlán és a bárány: Képiség és beteljesedés a Bibliában), Studies in Literature and Religion, London, Macmillan Press, (St. Martin’s Press, New York N.Y., 1992. szintén). 164 old.

Figura and Fulfillment. Typology int he Bible, Art and Literature, Eugene, Oregon, Wipf & Stock, 2016, 190 old.

A hermeneutika elmélete (Auerbach, Palmer, Ricoeurm Hirsch, Szondi, Frye, Kermode. Ikonológia és Műértelmezés 3. Szeged, JATEPres,, 1998 (1 kiad. 1987)

A tipológiai szimbolzmus. Szöveggyűjtemény a bibliai és az irodalmi hermeneutika törtéteéből. Ikonológia és Műértelmezés 4. Szeged, JATEPres,, 1998 (1 kiad. 1988)

CHAPTERS IN BOOKS

„Előkép és beteljesülés: a tipológiai szimbolizmus a hermeneutika történetében”, in: A tipológiai szimbolizmus, JATEPress, 1988, Szeged, 9–22. /Ikonológia és Műértelmezés, 4./

„Az isteni szó nyomában. Gerhard Ebeling hermeneutikájáról”, in: Gerhard Ebeling: Isten és szó, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1995, Budapest, 3–8. /Hermeneutikai Füzetek, 7./

„Bibliai tipológia többféle értelmezésben. Rudolf Bultmann, Gerhard von Rad és Leonard Goppelt irása elé” Hermeneutikai Kutatóközpont, 1996, Budapest, 3–14. /Hermeneutikai Füzetek,11./

„A Magnificat narratív-kritikai és hatástörténeti megközelítése”, in: Benyik György (ed.), Gyermekségtörténet és mariológia, Szegedi Biblikus Konferencia, JATEPress, Szeged, 1997, 145–166.

„A Bárány mint tipológiai szimbólum”, in: „Jelbeszéd az életünk” 2. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (szerk.), Budapest, 2002, Osiris Kiadó, 172–199.

„Ajánlás – Inspiráció vagy információ? Coleridge a Biblia helyes és »babonás« használatáról”, in: Coleridge, Egy kereső szellem vallomásai. Levelek a Szentírás ihletettségéről (1840), Budapest, 2004, Hermeneutikai Kutatóközpont, 5–8. /Hermeneutikai Füzetek, 27./

„A hatástörténeti megközelítés”, in: A Biblia értelmezése. Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2004. augusztus 19 – szeptember 1. Benyik György (szerk.), Szeged, 2005, JATEPress, 33–50.

„»Mindent szó szerint?« »Csak szimbolikusan?« Vagy inkább – »reálisan?«” In: George Hunsinger, Új teremtés hajnala. Barth hermeneutikai realizmusa és a feltámadás, Budapest, 2005, Hermeneutikai Kutatóközpont, 7–14. /Hermeneutikai Füzetek, 29./

„A Szentírás ihletettsége”, Emlékkönyv Tőkés István kilencvenedik születésnapjára, Adorjáni Zoltán (szerk.), Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet az Erdélyi és Királyhágói Református Egyházkerület, 2006, Kolozsvár, 92–105.

„József” in: Hitből hitbe. Isten megpróbált emberei. Belmissziói segédanyag az EBBE 2006. tavaszi üléseinek bibliatanulmányai alapján, Szakács Tamás (ed.), Budapest, 2007, Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület, 38–51.

„A Szentírás és a hagyomány viszonyának modelljei és egy új paradigma jelentkezése”, in: Simon T. László (szerk.), Utolérnek téged a szavak. A hetvenéves Sulyok Elemér köszöntése, Pannonhalma, 2011, Pannonhalmi Főapátság, 81–95.

„Képiség és szóbeliség a hermeneutika szempontjából”, in: Babits Antal (szerk.), Az arany középkor. zsidók, muszlimok, keresztények, Budapest, 2012, Logos Kiadó, 239–250.

„Bod Péter bibliai tipológiai és emblematikai Magyar Leksionja (1746)”, in: Gudor Botond – Kurucz György – Sepsi Enikő (szerk.), Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter korában, Budapest, 2012, KRE, L‘Harmattan, 2012, pp. 210–239.

 “Felebarát vagy embertárs – gerjedező vagy lángoló szív? In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József (szerk.), Felebarát vagy embertárs? Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon, Budapest, 2014, Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, pp. 13–16.

Az 51. zsoltár hatástörténete, és annak egy mai aktualitásáról, in: Hubai Péter (szerk.), Bűn-vallás és kegyelem, Budapest, 2014, Wesley János Lelkészképző Főiskola, pp. 74–103.

Tipológia (figuralizmus) a Bibliában és az irodalomban, in: Papp Sándor, Kovács Gábor (szerk.), A tudomány kultúrája. Tanulmányok a Pannon Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Műhelyéből, Veszprém, 2015, Pannon Egyetem, pp. 85–135.

Két nyelv, négy perspektíva, egy identitás. A visszafelé történő olvasás, a drámai narratíva és a figurális krisztológia, in: Sepsi Enikő, Deres Kornélia, Czeglédy Anita, Szummer Csaba (szerk.), Nyelv, kultúra, identitás, Studia Caroliensa, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 58–82.

Áldozat volt-e Jézus Krisztus halála? In: Hubai Péter (szerk.), Áldozat. Előadások a vallástudomány és a theológia vonzásköréből, Budapest, 2016, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 107–121.

Literálisan vagy figuratívan? Morus Tamás és John Frith úrvacsora-vitájának (1532–1533) hermeneutikai alapjai, in: Zsengellér József, Kodácsy Tamás, Ablonczy Tamás (szerk.), Felelet a Mondolatra. Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 137–156.

 “Augustine’s Appropriation and / or Misundestanding of Tyconius’ Idea of the Bipartite Church, in: Paul Michel / Hans Weder (Hrsg.) Sinnvermittlung Studien zur Geschichte von Exegese und Hermeneutik I. Pano Verlag, 2000, Zürich, pp. 143–160.

“Brothers as Doubles. Birthright and rivalry a ‘brothers’ in Genesis and Shakespeare, in: Ittzés Gábor – Kiséry András (szerk.), Míves semmiségek. Elaborate trifles. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80.születésnapjára. Studies for Kálmán G.Ruttkay on his 80th birthday, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2002, Piliscsaba, pp. 35–47.

“Myth and Kerygma: Northrop Frye’s ‘Critique’ of Bultmann”, in: The Sacred and the Profane. Contemporary Demands on Hermeneutics, Jeffrey Keuss (ed.), Aldershot, 2003, Ashgate, 89–100.

Time Fulfilled” in: Jean O’Grady (ed.), Interviews with Northrop Frye, Toronto, 2008, University of Toronto Press, 1075–1078. /Collected Works of Northrop Frye, 24./

“Edwards and Biblical Typology”, in: Gerald R. McDermott (ed.), Understanding  Jonathan Edwards. An Introduction to America’s Theologian, Oxford, 2009, Oxford University Press, 91–108.

“Typology: Pros and Cons in Biblical Hermeneutics and Literary Criticism. From Leonhard Goppelt to Northrop Frye, in: Luis Galvan (ed.), Visiones para na poetica: en el cincuentenario de ‘Anatomy of Criticism’ de Northrop Frye, Pamplona, 2009, Revista de Instituto de Langua y Cultura Espaňolas 2.1, 138–152.

„Károli’s (King) James Bible (Conference). A Preface to the Papers, in: Tibor Fabiny and Sára Tóth (eds), The King James Bible 1611 – 2011, Prehistory and Afterlife, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 7–10.

ARTICLES

„A képi nyelv jelentősége a Szentírás értelmezésében, in: Lelkipásztor, 1986/9. 539–547.

„Northrop Frye és a mítoszkritika”, in: Helikon 34, 1988/, 314–316.

„Az inspiráció kérdésének nyelvi megközelítése”, in: Keresztyén Igazság 12. szám (1991, tél), 7–12.

„Mit jelent? Egy értelem, több értelem és a sensus plenior a Biblia interpretációjában” in: Kereszyén Igazság 10, (1991, nyár), 22–30.

„Isten művészete. A bibliai tipológiáról”, in: Protestáns Szemle, LIV. (I. új) évfolyam, 1. szám, 1992, január–március, 42–49.

„Új irányzatok a Biblia értelmezésében I. A „paradigmák” változása”, in: Lelkipásztor 1992/3, 74–76.

„Új irányzatok a Biblia értelmezésében II. Mi a kánonkritika?” In: Lelkipásztor 1992/5, 150–152.

„Új irányzatok a Biblia értelmezésében III. Mi a retorika-kritika?” In: Lelkipásztor 1992/7–8, 223–226.

„Új irányzatok a Biblia értelmezésében IV. Mi az olvasó központú kritika!” In: Lelkipásztor 1992/9, 281–283.

„Új irányzatok a Biblia értelmezésében V. Mi a narratív kritika?” In: Lelkipásztor 1992/11, 360–363.

„Új irányzatok a Biblia értelmezésében VI. Mi a dekonstrukció illetve posztstrukturalizmus?” In: Lelkipásztor 1992/12, 395–397.

„Childs és Barr vitája a Biblia szószerinti értelméről” in: Protestáns Szemle 3, (1993), 221–227.

„Szóra bírni az írást”, in: Lelkipásztor 1994/6, 228–231.

„A szem és a fül. Látás és hallás hermeneutikai konfliktusa”, in: Pannonhalmi Szemle, II/1 (1995), 39–52.

„A hermeneutika szolgálata és kihívása a teológia egyes tudományaiban”, in: Lelkipásztor, 1998, 12. szám, 442–445.

„A vajtai teológia mint a lutheránus teológia korrektívuma”, in: Credo, 1998, 3–4, 45–49.

„Az ajtó előtt áll – és zörget. A teológiai paradigmaváltás elkerülhetetlensége”, Théma, 2002/1–2. 38–43.

 „’Entosz hümon’ Isten országának forradalma és Isten népének keresztje”, Vigilia, 2003/4, 269–274.

„A Szentírás ihletettsége. Hogyan legyünk az ige egyháza? A biblikus gondolkodás a hétköznapokban”, in: Kapernaum, 42, 2003, pünkösd, 4–9.

„Keresztolvasatok. Paul Ricoeur – André Lacocque, Bibliai gondolkodás, in: Credo, 2003, 3–4, 275–279.

„A test-metafora ereje”, in: Vigila, 2003/12, 910–914.

„A hermeneutika és az irodalomtudomány hatása a teológiára”, in: Theologiai Szemle, (XLVI) 2003/4, 184–190.

„Szó és kép a Biblia Pauperumban”, in: A pergamentől a számítógépig. Szent iratok és a média régen és ma. Zsengellér József (szerk.), Acta Theologica Papensia 8, Pápa, Pápai Református Teológiai Akadémia, 31–81.

„Ami változik és ami/Aki örök a Szentírásban”, Kis Tükör, Kolozsvár, 2006, június, 3–5.

„A Biblia és a keresztény hermeneutika”, in: Lelkipásztor, 83. évf. 2008/6, 214–222.

„Igaz tanítás. Van-e ilyen? (Az ortodoxiától a heterodoxiáig és vissza)” 1. rész Keresztyén Igazság 89. szám, 2011/1. 4–17.

„Igaz tanítás. Van-e ilyen? (Az ortodoxiától a heterodoxiáig és vissza)” 2. (befejező) rész, Keresztyén Igazság 90. szám, 2011/2. 1–16.

ARTICLES IN JOURNALS

“The Literal Sense and the Sensus Plenior Revisited”, in: Hermathena A Trinity College Review, Dublin, 151 /1991/ pp. 9–23.

“Catholic Eyes and Protestant Ears. (The Conflict of Visuality and Aurality in a Hermeneutical Perspective”, in: Iconography in Cultural Studies. Papers from the Internatinoal Conference: European Iconography East&West, Attila Kiss (ed.), Papers in English and American Studies VII., Szeged, 1996, József Attila University, 39–49.

“Typology: a Figure of Speech Moving in Time”, in Solange Dayras – Jacques Sys: (eds.) La Conscience Religieuse et le Temps, Universite Charles-deGaulle-Lille III, 1996, Les Cahiers de lectures de l’Ecriture/ Graphé, 17–27.