REFORMATION, MARTIN LUTHER AND WILLIAM TYNDALE

I began to be interested in theology in the late 1970s, more than a decade before the political changes in Hungary. Beyond discovering “the strange, new world of the Bible” (Barth), I received much impetus from the thought of the Reformation and the theology of Martin Luther, which I found relevant for our age, too. During the Communist period, one could read only short secondary literature on Luther and we hardly had access to primary sources. Partly in compensation for this deficiency, the Hungarian Luther Alliance was formed, of which I was a founding member. As a society, our means were modest. Beyond organizing conferences, we launched the series of Magyar Luther Füzetek (Hungarian Luther Papers), Magyar Luther Könyvek (Hungarian Luther Books) on both primary sources and secondary literature. The Center of Hermeneutical Research provided the infrastructure for the publication of these books. By reading Luther, my theological insights became sharper. I was especially influenced by Luther’s theology of the cross (theologia crucis), a radical theology that is able to transform anybody into a theologian  regardless of their academic qualifications or theological training. After a plethora of anthropocentric and secular theologies, this return to the classical, theocentric theology of the church meant a paradigm-shift with a fresh perspective. As a scholar of Shakespeare, I have attempted to connect Luther’s radical theology with the radicalism of Shakespearean dramaturgy, especially with regard to Hamlet, the student of Wittenberg.

I have published on various aspects of Luther’s theology already since the 1990s. However, I began to be interested in the works of William Tyndale (1494-1536)  after an international conference in 2002. With a bit of exaggeration, Tyndale can be called  “the English Luther,” as he translated several works of the Wittenberg theologian and wrote prefaces to his own Bible translations that are indeed verbatim the same as Luther’s. Tyndale, together with his young colleague John Frith (1503-1533), belonged to the first generation of the English Reformation that was forced to work and serve for the renewal of the English church outside of their homeland. Moreover, unlike Luther, they were not the protégés of princes, but lived for what they believed was the true cause and were burned at stake as martyrs for their faith.  With his own Bible translation, Tyndale became the founder of early modern English. Moreover, as almost eighty percent of Tyndale’s translations were taken over by the editors of the King James Bible (1611), one could say that Tyndale’s impact upon the English language  proved to be even stronger than that of Shakespeare’s. Works of Tyndale and Luther are a goldmine for scholars interested in hermeneutics. With the financial support of OTKA (National Endowment for Humanities in Hungary), I published articles on the religious controversies of Thomas More and Tyndale concerning the primacy of Scripture or the Church. The debate between John Frith and Thomas More on the Lord’s supper had some  exciting hermeneutical implications as well. Several of  my students wrote their MA theses about the work of William Tyndale. As far as my circumstances  permitted, I have also been involved in the work of the international team preparing the first critical edition of Tyndale’ individual works.

BOOKS

Szótörténések. Hermeneutikai, teológiai és irodalomtudományi tanulmányok, (Word Events. Hermeneutical, Theological and Literary Studies) Budapest, 2009, Luther Kiadó, 2009. 406 old.

CHAPTERS IN BOOKS

„A rejtőzködő és a kinyilatkoztató Isten”, in: Hitünk titkai. Teológia – Luther nyomán – mindenkinek, Budapest, 2005, Belmissziói Baráti Egyesület, 7–28.

„Utószó. Ki (volt) Gerhard O. Forde? Ki a kereszt teológusa?” In: Gerhard O. Forde, Ki a kereszt teológusa? Gondolatok a Heidelbergi Disputációról, Budapest, 2005, Magyarországi Luther Szövetség, 115–125.

„Lelki Izsák Ábrahám kútjánál” in: Benyik György (szerk.), Mózes törvénye – Krisztus törvénye. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2007, JATEPress, 83–96.

„Az amerikai Luther-kutatás” in: Béres Tamás – Kodácsy-Simon Eszter (szerk.), Krisztusra tekintve hittel és reménnyel. Ünnepi kötet Reuss András 70. születésnapjára, Budapest, 2008, Luther Kiadó, 188–197.

„A reneszánsz Bibliája és a Biblia reneszánsza”, in: Kultúrán innen és túl. Within and Without Culture. Írások Rozsnyai Bálint tiszteletére, Szeged, 2009, JATEPress, 111–124.

„Ecclesia crucis, ecclesia abscondita – Luther az egyházról”, in: Megújulás és megmaradás. Fabiny Tibor emlékkönyv, Korányi András (szerk.), Budapest, 2009, Luther Kiadó, 21–30.

„Theodráma és maszkabál. Luther és Shakespeare” in: Pilki Natália (ed.), kinek teszel milyen hite who to believe expecting what. Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára, ELTE Papers in English Studies Anglisztika Tanszék Angol–Amerikai Intézet, Budapest, 2010, ELTE BTK, 125–135.

„Az ’Atonement’ fogalma William Tyndale 1526-os angol bibliafordításában és irataiban, s ezek mai theológiai hatása, in: Hubai Péter – Majsai Tamás (eds.), A te könyvedbe mind ezek béirattattak. Szümposzion a Bibliáról 2009, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Theológus és Lelkész Szak, 2010, Budapest, 51–65.

„A »katolikus Luther«”, in: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.), Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből 1450 – 1650, Budapest, 2013, L’Harmattan, pp. 37–59.

A drámai kezdetek – Anglikanizmus a 16. században, in: Fabiny Tibor – Faludy Alexander (szerk.), Az anglikán kereszténység évszázadai. A történelmi és a teológiai arculat változásai a 16. századtól a 21. századig, Budapest, 2014, Luther Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, pp. 13–36.

Az 51. zsoltár hatástörténete, és annak egy mai aktualitásáról, in: Hubai Péter (szerk.), Bűn-vallás és kegyelem, Budapest, 2014, Wesley János Lelkészképző Főiskola, pp. 74–103.

Mártírium mint szó és tett William Tyndale életében és halálában, in: Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály, Száraz Orsolya szerk., Mártírium és emlékezet. Protestáns és katolikus narratívák a 15–19. században, Debrecen, 2015, Debreceni Egyetemi Kiadó, /Loci Memoriae Hungaricae, 3./, pp. 15–29.

Literálisan vagy figuratívan? Morus Tamás és John Frith úrvacsora-vitájának (1532–1533) hermeneutikai alapjai, in: Zsengellér József, Kodácsy Tamás, Ablonczy Tamás (szerk.), Felelet a Mondolatra. Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 137–156.

Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi teológus, in: Fabiny Tibor (szerk.), A lutheri reformáció 500 éves öröksége, Budapest, 2018, Luther Kiadó, 93–121.

“Reformation Apocalypse and Shakespearean Tragedy”, in:Tibor Fabiny (ed.) ’What, Then, Is Time? Responses in English and American Literature, Pázmány Papers in English and American Studies Vol 1. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001, Piliscsaba, 110–124.

“’This Day is Health Come Unto This House’. When ‘Health’ Disappears in Favour of ‘Salvation’ in William Tyndale’s Two Translations of the New Testament (1526 and 1534), in: Kathleen E. Dubs (ed.) What does it mean? Pázmány Papers in English and American Studies Volume 3. Pázmány Péter Catholic University, Piliscsaba, 2003–2004, 116–38.

“Scripture and /or the Church in the Debate of Sir Thomas More and William Tyndale”, in: Látó szívvel, Magyar Piarista Rendtartomány, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola – Vigilia Kiadó, 2006, Budapest, 382–408.

“Hamlet, Student of Wittenberg. Shakespeare’s Hamlet and Luther’s Theology”, in: Correspondances – Kapcsolatok. Hommage à Martonyi Éva, Ádám Anikó, Bors Edit, Szávai Dorottya (szerk.), Piliscsaba, 2006, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 89–101.

“Trends in American Luther Research. Parallel Between Luther’s Theology and Shakespeare’s Hamlet”, in, Krisztina Dietz (ed.) My Fulbright Experience. Academic Years 2002/2003,2003/2004, Budapest, 2006, Hungarian–American Commission for Educational Exchange, 145–157.

“Church Paradigm versus Scripture Paradigm in the Debate of Sir Thomas More and William Tyndale”, in: Andreas Höfele, Stephan Laqué, Enno Ruge, Gabriela Schmidt (eds.): Representing Religious Pluralization in Early Modern Europe (Pluralisierung & Autorität). Münster, 2007, Lit-Verlag, pp. 15–43.

“‘an overt, incestuous lecher, a plain agent of the devil’ Thomas More’s Daemonizing of Luther in A Dialogue Concerning Heresies”, in: Költők, kémek, detektívek, pirítós és fordítások – Írások Novák György tiszteletére. Poets, spies, detectives, pieces of toast, and translations: Essays in honor of György Novák, Szeged, 2012, JATEPress, 69–78.

“God’s Court Jester on the masks of God: A Theatrical Metaphor in Luther’s Exegesis”, in: Holger Roggelin – Scott Gustafson (eds.), Lutheranism. Legacy and Future, West Conshohocken, 2012, Infinity Publishing, 103–114.

“Hymen’s Truth. ’Atonement from Shakespeare to Tyndale and from Tyndale to Shakespeare”, in: Kinga Földváry – Erzsébet Stróbl (eds.), Early Modern Commun(ication)ions, Cambridge Scholars Publishing, 2012, Newcastle upon Tyne, 132–151.

“’Stirring’ – A Verbal parallel in the 14th Century The Cloud of Unknowing and in the Writings of the 16th Reformer and Bible-Translator William Tyndale”, in: Franz Karl Wöhrer – John S. Bak (eds.), British Literature and Spirituality. Theoretical Approaches and Transdisciplinary Readings, Münster, 2013, Lit-Verlag, 31–49.

„Károli’s (King) James Bible (Conference). A Preface to the Papers, in: Tibor Fabiny and Sára Tóth (eds), The King James Bible 1611 – 2011, Prehistory and Afterlife, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 7–10.

The Metaphorical World of the Sacred Word in the Prefaces of the English Bible. Translations from Tyndale to the King James Bible, in: Tibor Fabiny and Sára Tóth (eds), The King James Bible 1611 – 2011, Prehistory and Afterlife, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 29 – 49.

ARTICLES IN JOURNALS

„Ki a teológus? Korreferátum Nagybocskai Vilmos »A heidelbergi disputáció« ökumenikus jelentősége” című előadásához, Lelkipásztor, 1999/6. 204–208.

„A reformáció aktualitása”, Keresztyén Igazság, Új folyam 45, 2000, tavasz, 22–32.

„Luther szentségkritikája és szentségtana”, Mérleg, 38. évf. 2002/1. 85–99.

„Luther az elrejtett egyházról”, Lelkipásztor, 2005/8–9, 306–309.

„Küzdelem a lutheri teológia érvényesüléséért az elmúlt másfél évtizedben (OLBK, Luther Szövetség, EBBE), in: Koinonia, 2005, karácsony, 58–62.

„Luther krisztocentrikus bibliaértelmezése”, in: Keresztyén Igazság, Új folyam 77. szám, 2008, tavasz, 6–16.

„Hogyan segít Luther a gyakorlati biblia­olvasásban?” In: Keresztyén Igazság, Új folyam. 85. szám, 2010, tavasz, 5–12.

William Tyndale bibliafordításainak (1525, 1526, 1530, 1534) terminológiai kérdései”, in: Magyar Terminológia 4 (1), 36–59.

„Teológiai reflexiók az úrvacsoráról Luther írásai alapján”, Lelkipásztor, 2011/12, 449–454.

„Az első angol protestáns mártír. John Frith (1503–1533) élete és munkássága”, Sola Scriptura 41. szám, 2011/4, 11–21.

„Luther az 51. zsoltárról”, in: Keresztyén Igazság, Új folyam 95. szám, 2012/ 3, 20–33.

„Uralkodónak szánt tükör. Luther Magnificat-kommentárja”, in: Credo, XVIII. évf. 2012/3–4, 26–33.

John Frith (1503–1533) vitája és mártíromsága, in: Studia Litteraria, LI. évf., 2012/3–4, 55–83.

„Az anglikanizmus öt évszázada. I. Az anglikanizmus kezdetei: a 16. század, in: Lelkipásztor, 89. évf. 2014/4, 122–130.

„William Tyndale, az angol Luther élete és mártíriuma, in: Keresztyén Igazság, Új folyam 103. szám, 2014/3, 21–40.

Luther igehirdetései, in Keresztyén Igazság, Új folyam 111. szám, 2016/3, 5–17.

Az igehirdető Luther, in Lelkipásztor, 91. évf., 2016/7, 242–249.

Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi diák, in Credo, XXIII. évf., 2017/3–4, 25–45.

Hercules Germanicus, in Credo, 2017, 3–4, 133–138.

“The ‘Strange Acts of God’: The Hermeneutics of Concealement and Revelation in Luther and Shakespeare”, in, Dialog: A Journal of Theology. 2006, Vol.45, Nr 1, Spring, 44–54.

 “Scripture versus Church in the Debate of More and Tyndale”, in: Thomas More Studies, 2008/3, pp. 9–11.