CSALÁD – EGYHÁZ – EGYETEM – KÖZÉLET

Édesapám evangélikus lelkész, majd egyháztörténetet oktató teológiai tanár, édesanyám tanítónő volt. Feleségem francia szakos tanár egy nemzetközi iskolában. Nagyobbik fiunk az Európai Unióban dolgozik, a kisebbik egy ökumenikus humanitárius szervezetnél. A húgom Németországban él, az öcsém evangélikus püspök. A húgom lánya, a keresztlányunk Németországban autistákkal foglalkozik. Családom tagjai magyar, német, angol, francia és spanyol nyelvi környezetben dolgoznak.

A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja vagyok, az egyházi élet kritikus résztvevője. Bár a szülői házban elhangzott a biztatás, hogy én is lelkész legyek, a hitemet akkor még nem tartottam erősnek, és taszított az egyházi élet visszássága is. Egyetemi éveim alatt (1974-1980) bölcsészként emberileg és eszmeileg inkább vonzódtam a szabadelvű, liberális kereszténységhez. Egyházi kötődéseim ekkoriban lazábbak is lettek. Ám több hatásnak  köszönhetően 1983-1986 között elvégeztem az Evangélikus Teológiai Akadémia levelező tagozatát. Az ige felfedezése vezetett el az egyház szükségének igenléséig. Ugyanakkor a tisztánlátás igényét, a kritikai szemléletet is megőriztem, s nem tudtam, s ma sem tudok szemet hunyni az egyházi élet általam látott problémái felett. Az egyházamba való visszakerülésemet a kommunizmus alatt félreállított püspök Ordass Lajos (1901-1978) önéletrajzi írásainak megismerése döntően motiválta. „A megállás szimbólumának” láttam őt, s erről a magatartásról számos cikket, könyvet is írtam, magyarul és angolul is. 1988-ban alapító tagja lettem az Ordass Lajos Baráti Körnek (OLBK), amely egy szervezetben próbált meg összefogni a többféle kegyességi háttérből jövő „evangélikus ellenzékiséget”. Eleinte (1989-1992) egyik alapító szerkesztője voltam az OLBK lapjának, a Keresztyén Igazságnak. Jelenleg az OLBK jogutódjának, az Ordass Alapítvány (http://www.ordass.hu/) kuratóriumi tagja vagyok. Egyesületi keretek között kezdtem foglalkozni az egyházi múltfeltárás fájdalmas kérdésével is. A 2002-ben alakult Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) egyik vezetője is voltam. Ez az egyesület másfél évtizeden keresztül tartott havonkénti összejöveteleket, magas színvonalú sorozatokkal egyházunk ébredéséről, s a megújulás lehetőségeiről.

2006-2012 között a Magyarországi Evangélikus Egyház Budai Egyházmegyéjének a felügyelője voltam. A belmissziói munka elindítása egybeesett Túróczy Zoltán igehirdetéseinek felfedezésével és sajtó alá rendezésével. Azóta a Túróczy-hagyaték Alapítvány kuratóriumi tagja vagyok (http://turoczy.lutheran.hu). A Budakeszi Evangélikus Gyülekezetben alkalmi igehirdetői szolgálatot vállalok.

Az evangélikus egyházhoz való kritikus tartozásom mellett nyitott vagyok a párbeszédre, megfontolva amerikai egyháztörténész Mark Noll tanácsát: “Stick to your principles, honor others as made in the image of God, believe you do not have all the truth, and lighten up.” (Ragaszkodj elveidhez, tiszteld a másikban is Isten képmását, fogadd el, hogy az igazságot egyedül te nem birtokolhatod és légy felszabadult!”)

A család és az egyház után életem következő meghatározó közege az egyetem. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem angol-könyvtár-összehasonlító irodalomtudomány szakán végeztem tanulmányaimat 1980-ban. 1980-1994 között a Szegedi (akkor: József Attila Tudományegyetem) Angol tanszékén oktattam korai angol irodalmat. 1993-ban meghívást kaptam az akkor induló Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől az Angol Tanszék megszervezésére és vezetésére. 2007-tól a Károli Gáspár Református Egyetemen vagyok főállásban, ahol 1993 óta a Hermeneutikai Kutatóközpontot és a Yale-i Egyetemhez kapcsolódó Jonathan Edwards Center-Hungary-t  is vezetem. https://yaledailynews.com/blog/2019/10/03/yale-hosts-international-conference-on-jonathan-edwards-scholarship/

2006-2013 között a szlovákiai Eperjesei Egyetem Angol Tanszékének is az oktatója voltam. Számos nyugat-európai és észak-amerikai egyetemen is oktattam és kutattam. Foglalkoztat az egyház és az egyetem kapcsolatának teológiai és filozófiai kérdése, különös tekintettel az amerikai és a hazai egyházi felsőoktatási intézmények identitására. E témában több tanulmányt is publikáltam, s ezt a kutatást a jövőben is folytatni szeretném.

Közéleti tevékenységem nem meghatározó. Nem vagyok egy politikai pártnak sem a tagja; nem vagyok közszereplő. Ugyanakkor keresztény emberként sokat foglalkoztat az hit és a politika, az egyház és az állam kapcsolatának kérdése teológiai szempontból. Néhány tanulmányt ezen a területen is publikáltam, különös tekintettel az egyházak és egyházvezetőknek a kommunizmus idején tanúsított  magatartásáról.  Magyarországnak nemcsak az állampolgára vagyok, hanem a magyar nemzetnek mint közösségnek is része. Őseim, családtagjaim a Kárpát medencében születtek és éltek. „Azért élünk a világban, hogy otthon legyünk benne” (Tamási Áron). Az egyházat a nemzet „lelkiismeretének” is tartom (Ordass Lajos). „Provinciálisnak kell lennünk, ahhoz, hogy univerzálisak lehessünk” – vallotta egyik mesterem, a kanadai irodalomtudós Northrop Frye. Szükségesnek tartom, hogy a közéletben keresztényként felismerjük a hitvallás helyzeteket (status confessionis), s ilyenkor, sebezhetőséget is vállalva, akár az egzisztenciánkat is kockára téve hangot adjunk a hitből fakadó meglátásunknak. Annak a gondolatnak a jegyében, amit az Újszövetség parrhesia-nak nevez. Luther, Milton Abdielje, Jonathan Edwards, Ordass Lajos püspök vagy a magyar öttusázó Balczó András képviselik számomra ezt az igazságnak elkötelezett „deontológiai” modellt.

KÖNYVEK

A megállás szimbóluma. Előadások Ordass Lajosról, Szerzői kiadás, 2001, Budapest, 73 old.

Hívő megértés. Válogatott egyházi publicisztika, Hermeneutikai Kutatóközpont, 2008, Budapest, 198 old.

The Veil of God. The Testimony of Bishop Lajos Ordass in Communist Hungary. Theological Reflections. Budapest, 2008, Center for Hermeneutical Research, 107 old.

Fabiny Tibor, Faludy Alexander (szerk.) Az anglikán kereszténység évszázadai Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány, Luther Kiadó, 2014.

KÖNYVFEJEZETEK

„Ordass Lajos és 1956”, in: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Szimpózium (1997. október 11–12), Konrad Adeneauer Alapítvány, 1997, Budapest, pp. 37–44.

„Katolikusok és reformátusok között”, in: …és akik mást hisznek? Hívek és egyházak egymásról, Szabó Lajos – Tomka Miklós – Horváth Pál (eds.), Budapest, 2000, Balassi Kiadó, 167–176.

„Túróczy Zoltán, az igehirdető”, in: Isten embere. Túróczy Zoltán evangélikus püspök (1893–1971), I-II. kötet, (Cserháti Péter et alt.), Budapest, 2002, MEVISZ, 627–634.

„Vajta Vilmos teológiai munkásága az ökumenéért”, in: Európa keresztútjain. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegytem 33 éve, Szőllősy Pál – Balla Bálint (eds.), Európai Magyar Protestáns Magyar Szabadegyetem, 2003, Basel–Budapest, 73–88.

“Az egyháznak újjá kell születnie. Kecskeméthy István írásai elé, in: Daray Erzsébet (szerk.), Kecskeméthy István, Beszéljünk nyíltan. Válogatott írások, Kolozsvár, 2003, Koinónia Kiadó, 5–9.

„A hermeneutika és az egyház egysége – a Princetoni javaslat magyar kiadása elé”, in: Egy testben a kereszt által. Princetoni javaslat a keresztények egységére, Budapest, 2005, Hermeneutikai Kutatóközpont, 5–11. /Hermeneutikai Füzetek, 28./

„Közösségünk és közelmúltunk. Előszó az »Igazság és kiengesztelődés« című sorozat előadásaihoz”, in: Igazság és kiengesztelődés. Az egyházi közelmúlt feldolgozásának teológiai, történeti, etikai, és gyakorlati kérdései, Budapest, 2006, Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület, 5–10.

„Feljegyzés Miklós Imrével, az Állami Egyházügyi Hivatal egykori elnökével 2002. február 27-én folytatott beszélgetésről”, in: Igazság és kiengesztelődés. Az egyházi közelmúlt feldolgozásának teológiai, történeti, etikai, és gyakorlati kérdései, Budapest, 2006, Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület, 132–137.

„Előszó”, in: Fabiny Tibor (ed.), Egy házban élnek-e a keresztények. Magyar reflexiók a Princetoni javaslatra, Budapest, 2007, Hermeneutikai Kutatóközpont,5–11. /Hermeneutikai Füzetek, 30./

„Ecclesia crucis, ecclesia abscondita – Luther az egyházról”, in: Megújulás és megmaradás. Fabiny Tibor emlékkönyv, Korányi András (szerk.), Budapest, 2009, Luther Kiadó, 21–30.

„Túróczy Zoltán”, in: „Serkenj fel, aki aluszol!” A magyar evangélikus ébredés kiemelkedő egyéniségei a 20. században, Budapest, 2010, Hermeneutikai Kutatóközpont – Evangélikus Belmisszói Baráti Egyesület, 29–67.

„Laborczi Zoltán”, in: „Serkenj fel, aki aluszol!” A magyar evangélikus ébredés kiemelkedő egyéniségei a 20. században, Budapest, 2010, Hermeneutikai Kutatóközpont – Evangélikus Belmisszói Baráti Egyesület, 125–131.

„Miért rendeztük ezt a konferenciát?” In: Fabiny Tibor (szerk.), Hálóba kerítve. Konferencia az evangélikus lelkészek és az állambiztonság kapcsolatáról, Budapest, 2011, Luther Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, 11–14.

Az 51. zsoltár hatástörténete, és annak egy mai aktualitásáról, in: Hubai Péter (szerk.), Bűn-vallás és kegyelem, Budapest, 2014, Wesley János Lelkészképző Főiskola, pp. 74–103.

 “The Testimony of Bishop Lajos Ordass During Communism in Hungary”, in: Zwischen den Mühlsteinen. Protestantische Kirchen in den der Errichtung der kommunistischen Herrschaft im östlichen Europa, Hg. Peter Maser und Jean Holger Schjorring, Erlangen, 2002, Martin Luther Verlag, 303–320.

“The Hungarian Revolution of 1956 and Its Aftermath in the Lutheran Church. The Case of Bishop Ordass’, In: Im Räderwerk des ‘real existerenden Sozializmus’. Kirchen in Ostmittel-und Osteuropa von Stalin bis Gorbatschow, Herusgegeben von Hartmut Lehmann und Jens Holger Schjorring, Göttingen, 2003, Wallstein, pp. 31–40.

“Scripture and /or the Church in the Debate of Sir Thomas More and William Tyndale”, in: Látó szívvel, Magyar Piarista Rendtartomány, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola – Vigilia Kiadó, 2006, Budapest, 382–408.

“Church Paradigm versus Scripture Paradigm in the Debate of Sir Thomas More and William Tyndale”, in: Andreas Höfele, Stephan Laqué, Enno Ruge, Gabriela Schmidt (eds.): Representing Religious Pluralization in Early Modern Europe (Pluralisierung & Autorität). Münster, 2007, Lit-Verlag, pp. 15–43.

„The Drama of Reconciliation in the Post-Communist Hungarian Church”, in: Robert Schreiter – Knud Jørgensen (eds.), Mission As Ministry of Reconciliation, Oxford, 2013, Oxford Center of Mission Studies, 231–238.

The Theological Models or Visions of a Christian University – A Community of Faith in the Community of Knowledge, in: Enikő Sepsi – Péter Balla – Márton Csanády (eds.), Confessionality and University in the Modern World – 20th Anniversary of “Károli” University. 2013 Yearbook of Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, Budapest, 2014, Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary – L’Harmattan Publishing, 189–198.

The Christian University: An Oxymoron or a Community of Faith and Knowledge? In: Ábrahám Kovács – Zoltán Schwáb (eds) In Academia for the Church. Eastern an Central European Theological Perspectives, London, 2014, Langham Literature, 89–108.

A Lonely Lutheran Mystic During Communism. A Spiritual Heritage of Bishop Lajos Ordass (1901–1978), in: Miklós Vassányi, Enkő Sepsi, Anikó Daróczi (eds), The Immediacy of Mystical Experience in the European Tradition, (Sophia Studies in Cross-cultural Philosophy of Traditions an Cultures, 18), Cham, Springer International Publishing AG, 2017, 247–254.

FOLYÓIRATCIKKEK

“Accounts and Images of English Unitarians in Transylvania: Three Visits”, in: Acta Litteraria, 1979, Tom21, 130–43.

„A megállás szimbóluma” (Olvasónapló: Ordass Lajos: Önéletrajzi írások), Keresztyén Igazság, 1989, június, 5–30.

„Ordass Lajos életpéldájának etikai konzekvenciái a magyar evangélikus egyházban”, Egyház és világ II. 1991, július, 11–13.

„Rehabilitálta-e az evangélikus egyház Ordass Lajost?”, Egyház és világ II. 1991, szeptember, 29–33.

„A tanúságtevő öröksége. 100 éve született Ordass Lajos”, Lelkipásztor, 2001/3. 82–88.

„Az ajtó előtt áll – és zörget. A teológiai paradigmaváltás elkerülhetetlensége”, Théma, 2002/1–2. 38–43.

 „Az egyházvezetés teológiája Káldy Zoltán püspöki és díszdoktori székfoglalóinak tükrében: 1958 és 1964”, Protestáns Szemle, 2002/2, 93–102.

„Terray László és az Ordass-kutatás”, in: Keresztyén igazság, Új folyam, 60. szám, 2003,tél, 11–16.

„Küzdelem a lutheri teológia érvényesüléséért az elmúlt másfél évtizedben (OLBK, Luther Szövetség, EBBE), in: Koinonia, 2005, karácsony, 58–62.

„Evangéliumi keresztyénség és hitvalló mozgalmak Amerikában, és azok hatásai Európára, in: Lelkipásztor, 2009/4, 122–131.

„Az ügynökkérdés lelki feldolgozása”, in: Théma XI, 2009/1, 15–29.

„A felnőttképzés jelenlegi és lehetséges formái egyházunkban”, in: Credo Evangélikus műhely XV, 2009 (különszám), pp. 71–76.

„Igaz tanítás. Van-e ilyen? (Az ortodoxiától a heterodoxiáig és vissza)” 1. rész Keresztyén Igazság 89. szám, 2011/1. 4–17.

„Igaz tanítás. Van-e ilyen? (Az ortodoxiától a heterodoxiáig és vissza)” 2. (befejező) rész, Keresztyén Igazság 90. szám, 2011/2. 1–16.

„Az anglikanizmus öt évszázada. I. Az anglikanizmus kezdetei: a 16. század, in: Lelkipásztor, 89. évf. 2014/4, 122–130.

Ordass Lajos a mártírsorsú evangélikus püspök, in Vigilia, 2018/8, 627–630.

“Theologies of Church Government in the Hungarian Lutheran Church During Communism (1945–1990), in: Religion in Eastern Europe, 2004, XXIV. évf., 4. 11–29.

“The Captivity of our Church Today”, Lutheran Quarterly, 2004, Vol. XVIII., No. 3, Autumn, 325–332.

Complicity and Perserverance: Hungarian Lutherans During and after Communism”, in: Lutheran Forum, 2008. Vol. 42, No. 1., Spring, pp. 43–48.