Keresztény meggyőződésű egyetemi tanár és kutató vagyok. Személyes hitemnek és szakmai munkásságomnak is a forrása a Biblia, amelyet minden reggel tanulmányozok az evangélikus Útmutató és a református Bibliaolvasó Kalauz szerint. A Hermeneutikai Kutatóközpontunk egyik új projektje az EBO (Egyesített Bibliaolvasó), amely egy digitális alkalmazás készítésével szeretné összegyűjteni, hogy egy bizonyos napon a különféle felekezetű bibliaolvasók (a zsidókat is beleértve) melyik igeszakaszt olvassák. Ezáltal így párbeszédbe szeretnénk hozni a különböző vallási közösségekhez tartozó bibliaolvasó embereket. EBO (kre.hu)
Hermeneutikával a szegedi egyetemen kezdtem foglalkozni, ahol 1987-ben egy két kötetes magyar nyelvű szöveggyűjteményt jelentettem meg A hermeneutika elmélete címen, amely a 20. századi angolszász és francia szerzőknek az általános hermeneutikáról írt tanulmányait tartalmazta. Egy évvel később szintén az Ikonológia és a műértelmezés sorozatban jelent meg a Tipologiai szimbolizmus című újabb szöveggyűjteményem. A bibliai tipológia (más néven: figuralizmus) a bibliai szöveg egymásra hatásával és a hatásuk történetével; szűkebb értelemben a Héber Biblia és az Újszövetség kapcsolatával foglalkozik. Ennek a – héber gondolkodásra visszavezethető – régi retorikai alakzatnak és gondolkodási formának újrafelfedezése Northrop Frye kanadai irodalomtudó nevéhez kapcsolódik. Kutatása újszerűnek mutatkozott mind a külföldi mind a hazai irodalomtudósok és a bibliakutatók körében is. A témában 1992-ben beadott kandidátusi értekezésem a bíráló bizottság részéről maximális pontot kapott.
Ekkor a hermeneutikai érdeklődésem már egyértelműen a Bibliára épült, s kutatásaim azóta is teológiai beállítottságúak. Első könyvem a Macmillan Kiadónál megjelent The Lion and the Lamb. Figuralism and Fulfilment in the Bible, Art and Literature (1992), amelyben a bibliai prefiguráció kérdését kiterjesztettem képzőművészeti és irodalmi alkotásokra is. A könyv második, bővített kiadása Figura and Fulfillment. Typology in the Bible, Art and Literature címen jelent meg a Wipf and Stock kiadónál, s végül Az eljövendő árnyékai A figurális-tipológiai olvasás címen négy újabb fejezettel bővítve a magyar fordítás is napvilágot látott (L’Harmattan- Károli); mindkettő 2016-ban.
Nem egyszerűen ó- vagy újszövetségi, nem is bibliai hermeneutikát kívánok művelni, hanem teológiai hermeneutikát, amelyet keresztény hermeneutikának is neveztem. A Károli Gáspár Egyetem Bölcsészettudományi Karának Hermeneutikai Kutatóközpontját vezetem, amely mögött egy olyan Alapítvány áll, amelyet különféle hazai egyetemhez tartozó katolikus, református, evangélikus és baptista tudósok hoztak létre 1993-ban. A Kutatóközpont keretében az elmúlt negyedszázadban számos konferenciát szerveztünk. Legismertebb a Hermeneutikai Füzetek, a kék füzetű sorozatunk, amelyben külföldi és hazai szakembereknek a hermeneutika egy-egy problémáról írt időszerű tanulmányait adjuk közre. Eddig mintegy a sorozatnak 37 száma jelent meg, számos más kiadvány mellett. A sorozaton belüli “zöld” füzetek primer szövegeket tartalmaznak. Hazai szakirodalomban mi tettük ismertté az első latin nyelvű hermeneutikai értekezést, az Ágoston-kortárs Tyconius Liber Regularum-át (Hermeneutikai Füzetek 12.).
A elmúlt években örömmel észleltem, hogy angolszász területen megjelent a “Theological Interpretation of Scripture” (TIS) irányzata, amely szintén az egész Bibliát szem előtt tartva, s a keresztény bibliaértelmező hagyomány (patrisztika, reformáció, pietizmus, orthodoxia, modernizmus, posztmodernizmus), polifón kórusára figyelve teológiai és egyházi érdekkel, prefigurálisan, krisztocentrikusan, “visszafelé” is olvassa a teljes Szentírást, ezzel mintegy “visszaperelve” a Bibliát az elvont tudományok kizárólagosnak mutatkozó területéről az egyház számára.
Evangélikusként egyszerre tanulok a görögkeleti és a római katolikus hagyományból, a református tisztán gondolkodó bibliaértelmezésből, s a kisegyházak életszerű megközelítéséből, ám elhatárolom magam a gyakran jelentkező merev fundamentalizmusoktól, ugyanúgy mint a bibliai gondolkodást azonnal fundamentalitának tekintő szemlélettől. A literalizmus és a liberalizmus szélsőségeitől mentes ösvény az általam követendő irány (Lásd George Hunsinger “A literalizmuson és az expresszionizmuson túl” című tanulmányát a Hermeneutikai Füzetek 29. számában.)
2004-től az Evangélikus Hittudományi Egyetemen minden második tanévben óraadóként tanítom a “Hermeneutika” tárgyat, amelynek tematikáját én dolgoztam ki. Ugyanezt a tárgyat “Teológiai hermeneutika” címen a Károli Gáspár Refromátus Egyetem Hittudományi Karán is oktatom minden tanévben.
KÖNYVEK
Szóra bírni az írást. Irodalomkritikai irányok lehetőségei a Biblia értelmezésében. Hermeneutikai Füzetek 3. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994.
A keresztény hermeneutika kérdései és története, Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998.
Szótörténések. Hermeneutikai, teológiai és irodalomtudományi tanulmányok, (Word Events. Hermeneutical, Theological and Literary Studies) Budapest, 2009, Luther Kiadó, 2009.
Fabiny Tibor, Pecsuk Ottó, Zsengellér József (szerk.). Felebarát vagy embertárs? Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Budapest, Luther Kiadó, Kálvin Kiadó, Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány, 2014.
Szóra bírni az írást – újra. Irodalomkritikai és teológiai irányzatok a Biblia értelmezésében. Nyolc tanulmány. Hozzászólás és vita. Hermeneutikai Füzetek 33. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 2010.
Az eljövendő árnyékai. A figurális-tipológiai olvasás, ford. Tóth Sára, Ecsedy Ágnes, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 336 old.
The Lion and The Lamb. Figuralism and Fulfilment in the Bible, Art and Literature (Az oroszlán és a bárány: Képiség és beteljesedés a Bibliában), Studies in Literature and Religion, London, Macmillan Press, (St. Martin’s Press, New York N.Y., 1992. szintén). 164 old.
Figura and Fulfillment. Typology int he Bible, Art and Literature, Eugene, Oregon, Wipf & Stock, 2016, 190 old.
A hermeneutika elmélete (Auerbach, Palmer, Ricoeurm Hirsch, Szondi, Frye, Kermode. Ikonológia és Műértelmezés 3. Szeged, JATEPres,, 1998 (1 kiad. 1987)
A tipológiai szimbolzmus. Szöveggyűjtemény a bibliai és az irodalmi hermeneutika törtéteéből. Ikonológia és Műértelmezés 4. Szeged, JATEPres,, 1998 (1 kiad. 1988)
KÖNYVRÉSZLETEK
„Előkép és beteljesülés: a tipológiai szimbolizmus a hermeneutika történetében”, in: A tipológiai szimbolizmus, JATEPress, 1988, Szeged, 9–22. /Ikonológia és Műértelmezés, 4./
„Az isteni szó nyomában. Gerhard Ebeling hermeneutikájáról”, in: Gerhard Ebeling: Isten és szó, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1995, Budapest, 3–8. /Hermeneutikai Füzetek, 7./
„Bibliai tipológia többféle értelmezésben. Rudolf Bultmann, Gerhard von Rad és Leonard Goppelt irása elé” Hermeneutikai Kutatóközpont, 1996, Budapest, 3–14. /Hermeneutikai Füzetek,11./
„A Magnificat narratív-kritikai és hatástörténeti megközelítése”, in: Benyik György (ed.), Gyermekségtörténet és mariológia, Szegedi Biblikus Konferencia, JATEPress, Szeged, 1997, 145–166.
„A Bárány mint tipológiai szimbólum”, in: „Jelbeszéd az életünk” 2. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (szerk.), Budapest, 2002, Osiris Kiadó, 172–199.
„Ajánlás – Inspiráció vagy információ? Coleridge a Biblia helyes és »babonás« használatáról”, in: Coleridge, Egy kereső szellem vallomásai. Levelek a Szentírás ihletettségéről (1840), Budapest, 2004, Hermeneutikai Kutatóközpont, 5–8. /Hermeneutikai Füzetek, 27./
„A hatástörténeti megközelítés”, in: A Biblia értelmezése. Nemzetközi Biblikus Konferencia, Szeged, 2004. augusztus 19 – szeptember 1. Benyik György (szerk.), Szeged, 2005, JATEPress, 33–50.
„»Mindent szó szerint?« »Csak szimbolikusan?« Vagy inkább – »reálisan?«” In: George Hunsinger, Új teremtés hajnala. Barth hermeneutikai realizmusa és a feltámadás, Budapest, 2005, Hermeneutikai Kutatóközpont, 7–14. /Hermeneutikai Füzetek, 29./
„A Szentírás ihletettsége”, Emlékkönyv Tőkés István kilencvenedik születésnapjára, Adorjáni Zoltán (szerk.), Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet az Erdélyi és Királyhágói Református Egyházkerület, 2006, Kolozsvár, 92–105.
„József” in: Hitből hitbe. Isten megpróbált emberei. Belmissziói segédanyag az EBBE 2006. tavaszi üléseinek bibliatanulmányai alapján, Szakács Tamás (ed.), Budapest, 2007, Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület, 38–51.
„A Szentírás és a hagyomány viszonyának modelljei és egy új paradigma jelentkezése”, in: Simon T. László (szerk.), Utolérnek téged a szavak. A hetvenéves Sulyok Elemér köszöntése, Pannonhalma, 2011, Pannonhalmi Főapátság, 81–95.
„Képiség és szóbeliség a hermeneutika szempontjából”, in: Babits Antal (szerk.), Az arany középkor. zsidók, muszlimok, keresztények, Budapest, 2012, Logos Kiadó, 239–250.
„Bod Péter bibliai tipológiai és emblematikai Magyar Leksionja (1746)”, in: Gudor Botond – Kurucz György – Sepsi Enikő (szerk.), Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter korában, Budapest, 2012, KRE, L‘Harmattan, 2012, pp. 210–239.
“Felebarát vagy embertárs – gerjedező vagy lángoló szív? In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József (szerk.), Felebarát vagy embertárs? Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon, Budapest, 2014, Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, pp. 13–16.
Az 51. zsoltár hatástörténete, és annak egy mai aktualitásáról, in: Hubai Péter (szerk.), Bűn-vallás és kegyelem, Budapest, 2014, Wesley János Lelkészképző Főiskola, pp. 74–103.
Tipológia (figuralizmus) a Bibliában és az irodalomban, in: Papp Sándor, Kovács Gábor (szerk.), A tudomány kultúrája. Tanulmányok a Pannon Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Műhelyéből, Veszprém, 2015, Pannon Egyetem, pp. 85–135.
Két nyelv, négy perspektíva, egy identitás. A visszafelé történő olvasás, a drámai narratíva és a figurális krisztológia, in: Sepsi Enikő, Deres Kornélia, Czeglédy Anita, Szummer Csaba (szerk.), Nyelv, kultúra, identitás, Studia Caroliensa, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 58–82.
Áldozat volt-e Jézus Krisztus halála? In: Hubai Péter (szerk.), Áldozat. Előadások a vallástudomány és a theológia vonzásköréből, Budapest, 2016, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 107–121.
Literálisan vagy figuratívan? Morus Tamás és John Frith úrvacsora-vitájának (1532–1533) hermeneutikai alapjai, in: Zsengellér József, Kodácsy Tamás, Ablonczy Tamás (szerk.), Felelet a Mondolatra. Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 137–156.
KÖNYVFEJEZETEK
“Augustine’s Appropriation and / or Misundestanding of Tyconius’ Idea of the Bipartite Church, in: Paul Michel / Hans Weder (Hrsg.) Sinnvermittlung Studien zur Geschichte von Exegese und Hermeneutik I. Pano Verlag, 2000, Zürich, pp. 143–160.
“Brothers as Doubles. Birthright and rivalry a ‘brothers’ in Genesis and Shakespeare, in: Ittzés Gábor – Kiséry András (szerk.), Míves semmiségek. Elaborate trifles. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80.születésnapjára. Studies for Kálmán G.Ruttkay on his 80th birthday, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2002, Piliscsaba, pp. 35–47.
“Myth and Kerygma: Northrop Frye’s ‘Critique’ of Bultmann”, in: The Sacred and the Profane. Contemporary Demands on Hermeneutics, Jeffrey Keuss (ed.), Aldershot, 2003, Ashgate, 89–100.
Time Fulfilled” in: Jean O’Grady (ed.), Interviews with Northrop Frye, Toronto, 2008, University of Toronto Press, 1075–1078. /Collected Works of Northrop Frye, 24./
“Edwards and Biblical Typology”, in: Gerald R. McDermott (ed.), Understanding Jonathan Edwards. An Introduction to America’s Theologian, Oxford, 2009, Oxford University Press, 91–108.
“Typology: Pros and Cons in Biblical Hermeneutics and Literary Criticism. From Leonhard Goppelt to Northrop Frye, in: Luis Galvan (ed.), Visiones para na poetica: en el cincuentenario de ‘Anatomy of Criticism’ de Northrop Frye, Pamplona, 2009, Revista de Instituto de Langua y Cultura Espaňolas 2.1, 138–152.
„Károli’s (King) James Bible (Conference). A Preface to the Papers, in: Tibor Fabiny and Sára Tóth (eds), The King James Bible 1611 – 2011, Prehistory and Afterlife, Budapest, 2016, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 7–10.
FOLYÓIRATCIKKEK
„A képi nyelv jelentősége a Szentírás értelmezésében, in: Lelkipásztor, 1986/9. 539–547.
„Northrop Frye és a mítoszkritika”, in: Helikon 34, 1988/, 314–316.
„Az inspiráció kérdésének nyelvi megközelítése”, in: Keresztyén Igazság 12. szám (1991, tél), 7–12.
„Mit jelent? Egy értelem, több értelem és a sensus plenior a Biblia interpretációjában” in: Kereszyén Igazság 10, (1991, nyár), 22–30.
„Isten művészete. A bibliai tipológiáról”, in: Protestáns Szemle, LIV. (I. új) évfolyam, 1. szám, 1992, január–március, 42–49.
„Új irányzatok a Biblia értelmezésében I. A „paradigmák” változása”, in: Lelkipásztor 1992/3, 74–76.
„Új irányzatok a Biblia értelmezésében II. Mi a kánonkritika?” In: Lelkipásztor 1992/5, 150–152.
„Új irányzatok a Biblia értelmezésében III. Mi a retorika-kritika?” In: Lelkipásztor 1992/7–8, 223–226.
„Új irányzatok a Biblia értelmezésében IV. Mi az olvasó központú kritika!” In: Lelkipásztor 1992/9, 281–283.
„Új irányzatok a Biblia értelmezésében V. Mi a narratív kritika?” In: Lelkipásztor 1992/11, 360–363.
„Új irányzatok a Biblia értelmezésében VI. Mi a dekonstrukció illetve posztstrukturalizmus?” In: Lelkipásztor 1992/12, 395–397.
„Childs és Barr vitája a Biblia szószerinti értelméről” in: Protestáns Szemle 3, (1993), 221–227.
„Szóra bírni az írást”, in: Lelkipásztor 1994/6, 228–231.
„A szem és a fül. Látás és hallás hermeneutikai konfliktusa”, in: Pannonhalmi Szemle, II/1 (1995), 39–52.
„A hermeneutika szolgálata és kihívása a teológia egyes tudományaiban”, in: Lelkipásztor, 1998, 12. szám, 442–445.
„A vajtai teológia mint a lutheránus teológia korrektívuma”, in: Credo, 1998, 3–4, 45–49.
„Az ajtó előtt áll – és zörget. A teológiai paradigmaváltás elkerülhetetlensége”, Théma, 2002/1–2. 38–43.
„’Entosz hümon’ Isten országának forradalma és Isten népének keresztje”, Vigilia, 2003/4, 269–274.
„A Szentírás ihletettsége. Hogyan legyünk az ige egyháza? A biblikus gondolkodás a hétköznapokban”, in: Kapernaum, 42, 2003, pünkösd, 4–9.
„Keresztolvasatok. Paul Ricoeur – André Lacocque, Bibliai gondolkodás, in: Credo, 2003, 3–4, 275–279.
„A test-metafora ereje”, in: Vigila, 2003/12, 910–914.
„A hermeneutika és az irodalomtudomány hatása a teológiára”, in: Theologiai Szemle, (XLVI) 2003/4, 184–190.
„Szó és kép a Biblia Pauperumban”, in: A pergamentől a számítógépig. Szent iratok és a média régen és ma. Zsengellér József (szerk.), Acta Theologica Papensia 8, Pápa, Pápai Református Teológiai Akadémia, 31–81.
„Ami változik és ami/Aki örök a Szentírásban”, Kis Tükör, Kolozsvár, 2006, június, 3–5.
„A Biblia és a keresztény hermeneutika”, in: Lelkipásztor, 83. évf. 2008/6, 214–222.
„Igaz tanítás. Van-e ilyen? (Az ortodoxiától a heterodoxiáig és vissza)” 1. rész Keresztyén Igazság 89. szám, 2011/1. 4–17.
„Igaz tanítás. Van-e ilyen? (Az ortodoxiától a heterodoxiáig és vissza)” 2. (befejező) rész, Keresztyén Igazság 90. szám, 2011/2. 1–16.
“The Literal Sense and the Sensus Plenior Revisited”, in: Hermathena A Trinity College Review, Dublin, 151 /1991/ pp. 9–23.
“Catholic Eyes and Protestant Ears. (The Conflict of Visuality and Aurality in a Hermeneutical Perspective”, in: Iconography in Cultural Studies. Papers from the Internatinoal Conference: European Iconography East&West, Attila Kiss (ed.), Papers in English and American Studies VII., Szeged, 1996, József Attila University, 39–49.
“Typology: a Figure of Speech Moving in Time”, in Solange Dayras – Jacques Sys: (eds.) La Conscience Religieuse et le Temps, Universite Charles-deGaulle-Lille III, 1996, Les Cahiers de lectures de l’Ecriture/ Graphé, 17–27.
Egyéb
Hitvalló nyilatkozatok
